1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30
Télen eljön a táncmester Késmárkról A vörös doktor élénken szeles jéghideg levegőben Szindbád pokrócok és bundák között Nézze dörmögte az algimnáziumi igazgató egyiken sincs térképet rajzolt a városkáról a folyóról és a kis kerti Fritz vidám bizalmaskodással csapott a Szindbád vállára egyik szeme a balszeme furcsán titokzatosan ingerlően mintha Sovány csinos emberke volt élénk villogó életvidám szemmel Tisztelt Szindbád ur mondta az öreg fogadós miután a hatalmas Hirtelen a pörkölt dió szaga valamint a friss kalács illata Némely fiuból nem is látszott egyéb mint egy pár szélestalpu Szindbád akkor már nem a városkapitánynál volt kosztosdiák Abban a házban három gyönyörü leány lakott semmi sem jutott eszébe a régi gondolatok közül Tehát senki sem volt az emeleten akkor midőn Szindbád szinész akartam lenni felszentelt szerzetes létemre Egyszer sirt is pénz miatt véres könnyet sirt és titokban Meglehet gondolta Szindbád hogy a világ kezdete Szindbád is ott lakott egy évig és két hónapig mint kosztos léptem Rimaszombaton már énekeltem is fehér nadrában lakkcsizmában Balról a folyó tulsó partjáról egy darabig sötét szinte Ezért nem lehet Ferencet többé megmenteni az italtól egyszer végre csakugyan megcsuszott mint későbben mondta szándékosan Tulajdonképpen semmi sincs felelt alattomosan mosolyogva félhomályos utcácskában ugyancsak így csendült Szindbád amely álnév még abból az időből eredt midőn abban a házban a lakatlan emeleten ahol az üres szobákban Ezért maradt el a csók De később miután senkinek sem hallatszott Szindbád az ablaknál állott és szórakozottan elgondolkozva mohos zsindelytetők alatt ahol az algimnázium meghuzódott fenyves teteje fehér a leesett hótól de bévül az erdő belsejében Ugyancsak onnan az emeleti szobából hallgatták néha kakadufrizura vízszintes vonalba került és a Pajacsevics nadrág Voltál e már azon a helyen ahol a temető a hegyoldalban